Vasárnapi gondolatok 4
Isten éltesse az anyukákat!
Különleges vasárnap a mai, hiszen a világ összes anyukája öltözteti ünneplőbe szívét.
Ha a világ ura lennék, elrendelném, hogy az apák is ma ünnepelhessék létezésüket, hiszen ugyanolyan értékeket képviselnek, ugyanolyan fontosak mint az anyukák és tulajdonképpen ketten együtt tudják beteljesíteni az anyatermészet által rájuk ruházott igazi feladatokat. Ha nevezhetem így azt a fogalmat, hogy
-feltétlen szeretet-.
De így, mivel egy egyszerű lélek vagyok s uralkodni is csak magamon akarok, csupán ecsetelem tovább színes gondolataim.
Még öt éves sem voltam mikor anyukám meghalt, így nem tudom milyen egy igazi édesanya mellett felnőni. Anyának lenni, szeretni a saját gyerekem tanított s azok a környezetemben levő emberek melyektől hosszú életem során apránként ellestem a nekem tetsző cselekedeteket.
Így mondom, mert szent meggyőződésem, hogy a szeretet, az a valaki érdekéért való önzetlen cselekedet ( ige).
Na jó, túlzok szokásomhoz híven, hiszen semmi sem ennyire egyszínű, viszont valóban a prizmán áthaladó fényként szórja szét a tett a szeretetet. Szívárvánnyá alakítja… és én ezért ünnepelhetek ma oly sok anyukát.
A szeretetet ünneplem melyet kaptam, az összes formájában- gondolatban, szóban, cselekedetben.
Köszönöm! ❤️
Isten éltesse az anyukákat s minden szeretni tudó, akaró, vágyó lelket!
Nemcsak ma, s nemcsak vasárnap.
Kinga Vane 